Matematika szakkör

2026-ban az őszi szünetben (okt. 26-án hétfőn 12:30-tól okt. 27-én kedden 13:45-ig) ismét kétnapos programra várjuk a matematika iránt érdeklődő középiskolásokat! 

Tapasztald meg személyesen a matematika sokszínűségét, széleskörű alkalmazását!

​Miből áll a szakkör?  Kiváló  egyetemi oktatók, matematikushallgatók és külső szakemberek közreműködésével ​ismerkedhetsz olyan területeivel a matematikának, amelyek a középiskolás tananyagban nem szerepelnek.  Emellett tovább bővítheted a tudásodat az iskolában tanult témákból, a matematika egyes ágainak alkalmazhatóságáról, a matematika történetéről. A szakköri foglalkozások alkalmával a kapott feladatokon keresztül azonnal próbára is teheted magad. Mindeközben találkozhatsz, barátkozhatsz más az ország különböző településeiről érkező matematikát szerető diákokkal. az ország más iskoláiba járó

Kinek ajánljuk? Középiskolásoknak, érettségire készülőknek és tanároknak, akik szeretnék mélyebben megérteni a tanult jelenségeket, érdeklődnek a matematika új területei iránt és szeretnének megismerkedni a matematika belső szépségeivel.

​Miért érdemes eljönni a két napos szakkörre? Az egyes előadásokhoz kapcsolódóan az előadók adnak házi feladatokat is. Akik jelen vannak a foglalkozások legalább 80%-án és beküldik a házi feladatokat, azok 15 intézményi felvételi plusz pontot is kapnak. 

2026-os két napos szakkör programja:

Helyszín: BME E ép. 204 terem

Időpont: 2026. okt. 26. (hétfő) 12:30-17:00 és okt. 27 (kedd) 10:00-13:45

Nézd meg a szakkör részletes programját itt:

és regisztrálj itt.

Világi Áron: Geometria a végtelenben

Felejtsd el, amit a párhuzamosokról tanultál! Ezen az órán kifordítjuk a teret: megmutatjuk, hol metszik egymást a párhuzamosok a végtelenben, hogyan lesz az egyenesből kör, és miért dobhatod ki a vonalzódat örökre.

Bakos Máté: Matematika a filmvásznon

Mit árulnak el a filmek a matematikáról? Előadásomban bemutatom a filmjelenetekben megjelenő különböző matematikai témaköröket, filmbeli szerepüket, valamint a filmek oktatásban való felhasználhatóságát.

Eper Miklós: Titkosítási matematika

Megismerkedünk néhány titkosítási (kriptográfiai) elv matematikai hátterével, illetve feladatokon keresztül kipróbálhatjuk saját kódfejtési képességeinket is.

Dr. Ráth Balázs: Problémák a véletlen folyamatok világából

Markov láncnak hívunk egy olyan időben fejlődő véletlen folyamatot, ami rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy a következő lépésének eloszlása csak az aktuális állapottól függ (viszont a múltbeli lépésektől nem). Ezen véletlen folyamatok sok mindent modellezhetnek a tőzsdei ármozgásoktól kezdve a termodinamika második törvényén át a populációdinamikáig. Olyan példákat és problémákat szeretnék bemutatni ebből a témakörből, amelyek gimnáziumi matematikai háttérrel is azonnal befogadhatóak, megoldásuk intuitív, és egyrészt jól ismert kombinatorikai fogalmakat helyeznek új megvilágításba, másrészt fizikai relevanciájuk is van. A fő téma a Markov láncok stacionárius eloszlása lesz, azaz annak a kiszámítása, hogy a mi a véletlen folyamat hosszú idő utáni (ú.n. egyensúlyi) eloszlása a lehetséges állapotok terén. Ennek klasszikus példája az Ehrefest-féle „kutyák és bolhák” modell, de más nevezetes keverési modelleket is tervezek bemutatni (pl. Maxwell-Boltzmann, Fermi-Dirac, Bose- Einstein modellek).

Dr. Szirmai Jenő: A projektív geometria, avagy miről társaloghatott Desargues, Pascal  Descartes az alábbi képen?

Röviden összefoglaljuk a projektív geometria születésének folyamatát. Beszélgetünk két alapvető tételéről, amelyek Pappus és Desargues nevéhez fűződnek. Megnézzük hogyan kapcsolódnak ezekhez Menelaus és Ceva tételei és kicsit kitekintünk arra, hogy ezek a klasszikus tételek hogyan függnek össze Heisenberg munkásságával. 

Áttekintjük a projektív geometria születését. Beszélgetünk alapvető tételekről. Kicsit kitekintünk arra ezek hogyan kapcsolódnak Heisenberg munkájához.  ő tételéről, amelyek Pappus és Desargues nevéhez fűződnek. Megnézzük hogyan kapcsolódnak ezekhez Menelaus és Ceva tételei és kicsit kitekintünk arra, hogy ezek a klasszikus tételek hogyan függnek össze Heisenberg munkásságával. 

Baracsi Török Bettina, Török Bálint: Mekkora az esély?- Így „jósolják” meg az aktuáriusok a jövőt
Avagy valószínűségszámítás, statisztika és milliós döntések a biztosítás világában

 Mi a valószínűsége annak, hogy jövőre baleseted lesz, betörik a telefonod vagy éppen síelés közben megsérülsz? És hogyan lehet úgy árazni egy biztosítást, hogy az az ügyfélnek is megérje, de a biztosító se menjen csődbe? Vajon ha a pénzünket malacperselybe „fektetjük” elég fedezetet ad a jövőbeni kiadásainkra?

Az előadásunkon megmutatjuk, hogyan lesz az iskolában tanult valószínűség számításból és statisztikából valódi üzleti döntés. Interaktív példákon keresztül ti is kipróbálhatjátok magatokat aktuáriusként: kockázatot becslünk , biztosítási díjat számolunk és kiderítjük, elég jók lennétek-e a jövő „megjóslásában”.