Kutatók éjszakája

A következő kutatók éjszakájáig böngéssz tavalyi programjaink között!
A BME TTK Kutatók Éjszakája programjai 2025. szept. 26-án
Helyszíneink:
kattints a részletes programokért!
Programok az F29 teremben

15:15 - 16:45: Härtlein Károly: Semmi varázslat, csak fizika I.
A fizika alaptudomány, amely nélkül a modern társadalom összeomlik, ezért évről-évre várjuk a lelkes híveket, akik fizika szeretetükkel és tudásukkal tovább „fertőzhetik” a környezetüket. Ahogy eddig is, kiragadjuk a fizika legszerethetőbb részét a kísérletezést, és ennek szenteljük ezt a délutánt. Ebben az előadásban az intézetünkben bemutatható kísérletekből válogatok, azt szeretném megmutatni, hogy a fizika mennyire szövi át a mindennapjainkat, és ezzel rávilágítani a fizika tudás-tanulás fontosságára.
17:15 - 18:00: Csonka Bence: Létezik-e a kreativitásnak kódja? Barangolás a mesterséges intelligancia világában.
A mesterséges intelligencia ma már képes zenét szerezni, képeket alkotni és bonyolult problémákat megoldani, mégis sokan tartanak tőle. Pedig az AI lehet a társunk és segítőnk, nem pedig az ellenségünk – ahogy a matematikusok munkája sem tűnt el a számológép megjelenésével, csak új távlatokat nyert. Barangoljunk együtt ebben az izgalmas világban, és keressük a választ: létezik-e a kreativitásnak kódja?
Ezt a bevezetőt egy AI írta. Észrevetted már az elején?
18:30-19:15: Török János: A barátok hálójában
Manapság mindenki a neurális hálókról beszél, pedig a szociális hálózatok igazából fontosabbak számunkra. A barátaink, ismerőseink határozzák meg mindennapjainkat, de elgondolkodtunk-e rajta, hogy mégis miként választjuk őket? Milyen szerepe van ebben a saját kis közösségeinknek, vágyainknak? Talán a legfontosabb, miért egy fizikus akarja ezt megfejteni?
19:45-20:30: Domokos Gábor: Természetes mintázatok: a kemény szikláktól a lágy cellákig
A tér kitöltésének geometriáján már Platón és Arisztotelész is vitatkozott. Az előadásban egyrészt azt mutatom meg, hogy a geológiában megfigyelt töredezett kövek formájának leírásához éppen ennek a vitának a megértése lehet a kulcs. A biológiában teljesen más térkitöltő formákat figyelhetünk meg: éles sarkok helyett lágy, lekerekített élek jelennek meg. A lágy cellák geometriai leírása nem csak a biológiai formák mélyebb megértéséhez, de az AX-4 űrmisszió egyik legérdekesebb, leglátványosabb kísérletéhez is elvezet.
21:00-22:30: Härtlein Károly: Semmi varázslat, csak fizika II.
Környezetszennyezés, energiaellátás, fenntartható fejlődés ezek a legfontosabb mindenkit érintő problémák. A természettudományok alapos ismerete adhat helyes választ korunk megválaszolandó kérdéseire és adhat megoldást problémáinkra. A fizikának nagyon fontos szerepe van a természettudományos szemlélet megalapozásában. Ebben az előadásban az intézetünkben bemutatható kísérletekből válogatok, azt szeretném megmutatni, hogy a fizika mennyire szövi át a mindennapjainkat, és ezzel rávilágítani a fizika tudás-tanulás fontosságára.
Programok a K épület F83-as teremben

16:00-18:00: Keszthelyi Gabriella, Pintér Gergő: Látványos matematika! A tudomány is lehet szórakoztató!
A kiállítás anyagát Pintér Gergő matematikus hallgatói készítették az előadásai, foglalkozásai nyomán. A munkákat Pintér Gergő könyvei és lemezei ihlették. Az interaktív kiállításra laikusokat és szakembereket egyaránt várnak a szerzők. Az egyes alkotások bemutatását, megértését maguk a hallgatók is segítik.
Pintér Gergő hisz abban, hogy az általa kutatott témák alapja alapműveltségünk részévé válhat, akárcsak a Föld gömb alakja annak idején, csak fel kell fedezni mindenben a matematika szépségét, végtelenül szabad teremtő erejét. Pintér Gergő és Keszthelyi Gabriella lelkes nagykövetei a matematika népszerűbbé, laikusok számára is érthetőbbé tételének, mindezt úgy, hogy a szakmiság is megmarad.
17:00-17:45: Szabó Zsolt: Hány van belőle? Ismerkedés a kombinatorikával
Modern számfogalmaink kialakulásában az összességek, mint jelenségek felismerésének és a velük való érintkezéseknek kulcssszerepük volt. Habár a különböző szám- és számosságfogalmak a véges sok tagból álló összesség szemléletétől izgalmas irányokba rugaszkodtak el, a "jó öreg" véges halmazok és elemszámaik bőven tartogatnak még meglepetéseket. Előadásomban konkrét, szemléletes modelleket vizsgálok, megmutatom, hogyan írhatók le az azok kapcsán előbukkanó véges halmazok és hogy mit lehet mondani az elemszámaikról.
18:15-19:00: Keszthelyi Gabriella, Pintér Gergő: Véletlen, zene, valószínűség, kvantum, költői képek I.
Mi a véletlen és mi köze van a valószínűségekhez? Hogyan érdemes gondolkodni ezekről a fogalmakról a hétköznapokban, illetve hogyan gondolkoznak erről a matematikusok és a művészek? Gabi a most megjelent könyvéből (Milyen színű a valószínű?) fog szemlézni.
Matematikai és fizikai jelenségek, mint költői képek? Gergő a dalszövegeben annak használja őket. Ezeknek a fogalmaknak van egyfajta többletjelentése, egy hozzájuk társuló érzet, a tudományos jelentésén túlmutató üzenete, gondoljunk például a Zénon-paradoxonokra, a gravitációs hullámokra vagy a kvantummechanikában is nagy szerepet játszó véletlenre. A koncerteken általában nincs idő részletesen kivesézni a dalszövegek tudományos tartalmát, ezért megtesszük most itt Kutatók Éjszakáján, élő zenével, saját dalokra fókuszálva (pl.: Hullahopf, Kvantumjavító intézet, Önvezető Autók Titkos Társasága). Az előadások mellett a tavaszi Ismeretterjesztő Matematika kurzus diákjai interaktív tárlatot tartanak a projektmunkáikból.
19:15-20:00: Keszthelyi Gabriella, Pintér Gergő: Véletlen, zene, valószínűség, kvantum, költői képek II.
Mi a véletlen és mi köze van a valószínűségekhez? Hogyan érdemes gondolkodni ezekről a fogalmakról a hétköznapokban, illetve hogyan gondolkoznak erről a matematikusok és a művészek? Gabi a most megjelent könyvéből (Milyen színű a valószínű?) fog szemlézni.
Matematikai és fizikai jelenségek, mint költői képek? Gergő a dalszövegeben annak használja őket. Ezeknek a fogalmaknak van egyfajta többletjelentése, egy hozzájuk társuló érzet, a tudományos jelentésén túlmutató üzenete, gondoljunk például a Zénon-paradoxonokra, a gravitációs hullámokra vagy a kvantummechanikában is nagy szerepet játszó véletlenre. A koncerteken általában nincs idő részletesen kivesézni a dalszövegek tudományos tartalmát, ezért megtesszük most itt Kutatók Éjszakáján, élő zenével, saját dalokra fókuszálva (pl.: Hullahopf, Kvantumjavító intézet, Önvezető Autók Titkos Társasága). Az előadások mellett a tavaszi Ismeretterjesztő Matematika kurzus diákjai interaktív tárlatot tartanak a projektmunkáikból.
Programok a K épület aulában

16:00-22:00: Lengyel Sára, Eper Miklós, illetve egyéb matematika szakos hallgatók: Matematikai érdekességek
A látogatók érdekes feladatokon, fejtörőkön keresztül próbára tehetik magukat. Új ismereteket szerezhetnek a matematika különböző területeiről a lelkes matematikus hallgatóktól.
17:00-20:00: Gerdán Mercédesz, Koszta Enikő: Sugársebészeti eljárások
Robot apuka megkérdezi csemetéjét: - Ha nagy leszel, te is az iparban szeretnél majd dolgozni? Mire a kis robot öntudatosan: - Nem, én sebész leszek! Aki kíváncsi a részletekre, jöjjön el az előadásra…
17:00-20:00: Asztalos Örs, Vavrik Márton, Balázs Péter: Hogyan hozzuk le a Napot a Földre? Fúziós energiatermelés
Az energiaigény növekedésével, és a fosszilis energiahordozók végességének tudatával az emberiség komoly kihívások elé néz energetikai téren. Az egyik lehetséges megoldás az úgynevezett magfúzió, az a folyamat, amellyel a csillagok termelik az energiát, így a mi Napunk is.
17:00-20:00: Orosz Gergely, Szállási Zsófia, Izsáki Domonkos, Szabó Jázmin Eszter, Gyimóthy Réka, Berg Isabel Rita: Fiatalok a nukleáris energetikáért- barátunk az atom
A FINE a Kutatók Éjszakáján minden érdeklődő korosztály számára szeretné élményszerűen bemutatni az atomenergia világát. Az idei évben a fókusz ismét a személyes, interaktív programokon lesz. A látogatók papíralapú kvízeket tölthetnek ki különböző kategóriákban, amelyeket a helyszínen beszélünk át. A helyes válaszokért apró nyeremények járnak, így játékos formában lehet új ismereteket szerezni. A fiatalabb korosztály körében továbbra is nagy sikerre számítunk a 3D-nyomtatott makettekkel, amelyek a jövőben épülő VVER-1200-as atomerőművi blokkok telephelyét és blokk-konstrukcióját mutatják be. Az egyszerűsített, szétszedhető maketteket a gyerekek maguk rakhatják össze, így játék közben ismerhetik meg az erőmű működésének és biztonsági filozófiájának alapjait.